Gyakran tapasztalom, hogy a címzettek (akiknek csomagot viszünk) nem tudják, mi az a depó, mi a csomagpont, és mi a különbség a kettő között. Na, most elmondom…

Az egész csomagszállítást úgy kell elképzelni, mint egy hálót. A csomópontokban vannak a címzettek, a depók és a csomagpontok, mi, futárok pedig ezek között mozgunk.

Mire jók a depók?

Ha valaki egy Nyíregyházán működő webáruházból/boltól rendel valamit szombathelyi címre, valószínűleg bele sem gondol, hogy a futár a csomagot nem egyenesen Nyíregyházáról hozza. Ha csak egyetlen boltból kellene egy csomagot egy adott címre szállítani, ez a módszer is működne. A gyakorlatban azonban elképesztő mennyiségű csomagot kell rengeteg címre kézbesíteni. Ezt csak elosztópontok segítségével lehet megoldani. Ezek a sokat emlegetett depók.

Amikor egy webáruházból, vagy más boltból begyűjtünk egy csomagot, az először a legközelebbi depóba kerül. Magyarországon 23 depónk van, vagyis ezek az elosztóközpontok szépen lefedik az egész országot.

Depók együttműködése

Ha a Nyíregyházán begyűjtött csomag a szolnoki depóból kellene Szombathelyre szállítani, csak egy lépéssel lennénk beljebb. A gyakorlatban ennél jobban működnek a dolgok. A helyi depókba beérkező csomagokat éjjel egy gyűjtőkamion a budapesti fő elosztó központba (HUB) szállítja, ott szétválogatják, majd a 23 helyi depó valamelyikébe küldik azokat. Szombathelyre – történetesen ott éppen van depó – már csak azok a csomagok érkeznek meg, amiket a körzetben kell kézbesíteni. Reggel 6-ra megyünk mi, futárok a megfelelő depóba, és már visszük a csomagokat a címzetteknek. Szombathelyi címzettünk ebből az egészből csak azt látja, hogy megjött a nyíregyházi webshopból a csomagja…

Ami a depón belül történik

Az ősidőkben, az ilyen elosztó központokban kézi erővel válogatták, szortírozták a csomagokat. Ez rengeteg embert igényelt és igen fárasztós munka volt. (Az emberi munka sajátossága, hogy néha hibák is becsúszhattak. Ilyenkor más címzettnél landolt a csomag, levél, mint ahova szánták.) 

A depóba beérkezett csomagok adatait a csomagcímke, illetve azon található kód alapján rögzítik és szétválogatják. (A fő elosztóközpontban (HUB), ahol a legnagyobb a csomagforgalom, már minden automatizált, idővel a többi depóban is megszűnik a kézi válogatás.)  Reggel 6-ra, amikor megyünk a csomagokért már mindenkit vár az aznapi adagja. Berakodás közben beszkenneljük a csomagokat (ekkor megy ki a címzetteknek a második értesítő) a számítógép megadja az optimalizált útvonaltervet és máris indulhatunk.

Mire valók a csomagpontok?

Miközben a depók afféle gyűjtő- és továbbító központok, a csomagpontok a hálózat speciális végpontjai. Aki nem tudja otthon megvárni a futár érkezését, vagy egyszerűen csak így kényelmesebb neki, a vásárlásnál kérheti csomagja kézbesítését a hozzá legközelebb eső csomagpontra. (Ez a lehetőség csak azoknál a webshopoknál, webáruházaknál jelenik meg, melyek előzetesen szerződtek erre a DPD-vel.) Ha futárral érkezik a csomag, de nincs aki átvegye azt, a myDPD felületén, vagy a myDPD appban kérhető az átirányítás valamelyik csomagpontra. 

A csomagpontok rendszerint kisebb üzletek, melyek fő tevékenységük mellett végzik a csomagok átvételét-átadását.  A nagyon elfoglaltaknak ez praktikus kézbesítési mód, mivel ezek a csomagpontok gyakran még szombaton is nyitva vannak. 

Fontos tudni, hogy a csomagpontokon a csomagokat csak a címzettek vehetik át. Ha más menne érte, hivatalos meghatalmazásra van szüksége. (Szerencsére az oldalunkról ehhez sablon tölthető le.)

Mi mindent megteszünk a csomagok gyors és pontos célbajuttatása érdekében. A depók és a csomagpontok működését folyamatosan finomítjuk, a hálózatot bővítjük.

Remélem, ezzel az írással sikerült elmagyaráznom a depók és a csomagpontok közti különbséget. Találkozunk a következő csomag kézbesítésekor!